Rólam

Hogy is kezdődött?

Máig emlékszem tanáraim döbbent arcára, mikor harmadikos gimnazistaként bejelentettem, hogy rajzból akarok felvételizni… Mivel fizika tagozatra jártam, és rajzot csak az első évben tanultunk minimális óraszámban – ez tényleg meghökkentő lehetett. Szarka Árpád festőművész és rajztanár készített fel a felvételire, ami végül maximális pontszámmal sikerült.

Szombathelyen

a tanárképzőn találtam egy ritka szakpárt, amit úgy éreztem, egyenesen nekem találtak ki. Nagyszerű mestereim voltak! Két évig Mészáros György festőművész, akitől az alapos rajztudás megszerzése mellett leginkább azt tanultam meg, hogy tegyem magasra a lécet, és bízzak magamban. Sokféleképpen lehet jó képet festeni – szokta mondani.

Majd újabb két évig Szurcsik János Munkácsy-díjas festőművész tanított. Olyan alapossággal, hogy még az eszközök tisztán tartását is személyesen felügyelte. Ő értette meg velem ugyanakkor azt is, hogy képalkotáskor mindenekelőtt a tartalomra kell koncentrálni. Emlékszem, hogy míg az egész alakos emberábrázolásoknál én még azzal voltam elfoglalva, hogy ráférjen a képre a téma, ő már a modell tekintetét hiányolta. Most már tudom, mennyire igaza volt!

Érdekes tapasztalatokat

szereztem a néhány éves tanítás során. A gyerekek nem köntörfalaznak, visszajelzik, ha a magyarázat nem világos. Miközben nagyon konkrét módon kellett megfogalmaznom, hogy mire gondolok, nem csak nekik lett érthetőbb, hanem saját magam is tudatosabbá váltam. Ugyanakkor azt is éreztem, hogy nem ez az én utam: a siker sokkal kisebb részben múlt rajtam, mint ahogy szerettem volna. Hiányzott az alkotómunka. Abban láttam több lehetőséget a fejlődésre, és a továbblépésre. Eleinte munka mellett festettem, jártam alkotótáborokba, vettem részt kiállításokon, majd 1992-ben szabadúszó művész lettem annak minden kockázatával, és előnyével.

Az azóta eltelt évek alatt elég nagy gyakorlatot szereztem a kifejezőeszközök használatában, de soha nem vagyok teljesen elégedett. Azt már biztosan tudom, hogy mit tartok jó képnek, de azt folyamatosan keresem, hogyan tudok én magam egyre jobb lenni. Ehhez nagyon fontos az állandó visszajelzés. Elsősorban a közönségem, a vásárlóim részéről. Szeretem megismerni azokat az embereket, akiket megérintenek a képeim. Szeretem tudni, hogy mit gondolnak, mit éreznek, mi az a közös pont bennünk, ami a festményemben ölt testet.

Elismerések

Bár nem vagyok versenyző alkat, néha efféle megmérettetést is igényelek, hiszen jól esik az elismerés. Szép emlékeim között szívesen emlékszem vissza egy olyan pályázatra, ahol néhány éves szabadúszóként már első díjat kaptam. (1997. Veszprém, Gizella napok, Országos képzőművészeti pályázat, festészet kategória), és egy nagyon különleges festőversenyre 2008-ban, ahol vakolatfestékkel kellett városképet festeni. (Weber-Terranova festőverseny I. hely, Angyalok és Tündérek Galéria Tata).

„Akárhányszor ránézek arra a szentendrei képre, mindig érzem azt a hangulatot, ami Szentendre jellemzője: a nyüzsgésből pár lépéssel, egy-két kanyarodással a csendes nyugodtságot árasztó kis utcákba jutunk. A képeidből azt érzem, hogy mindenben meglátod a szépet és ezt át is tudod adni az embereknek.”

Patkós Miklósné

„Először két kép közül nem tudtam választani. Aztán ahogy egyre több időt eltöltöttem a kép nézegetésével, rájöttem, hogy számomra pont azt ábrázolja, amit a párkapcsolatról gondolok. Egy erős, magabiztos, intelligens, sármos férfi mellé megérkezik a nő. Pont a karjaiba illik. A kép ezt a mozdulatot olyan erőteljesen kifejezi, hogy a csodás színek már csak hab a tortán.”

Kiss Gabriella

„A St. Andrews-i Botanikus Kertben tett látogatásomat, mint életem egy meghatározó élményét tette a Művésznő örök emlékké, egy gyönyörű olajfestmény formájában. Megtisztelő érzés volt, hogy a felkérésemet nagy örömmel fogadta és rövid időn belül elkészítette a képet. Az eredmény magáért beszél, életem egyik legjobb döntése volt.”

Pálfi Zsolt

Fontosabb kiállításaim

1995. Békéscsaba
1996. Klagenfurt
1997. Győr, Művész Galéria
1997. Veszprém
1998. Kapuvár, Városi Kiállítóterem
1998. Csorna, Városi Könyvtár
2001. Szentes
2002. Sopron, Szín-Folt Galéria
2002. Mosonmagyaróvár, Pince Galéria
2003. Budapest, Duna P Art Galéria
2006. Győr, Egyetemi Csarnok
2006. Kaposvár, Noszlopy Galéria
2007. Mór
2008. Tata
2009. Kapuvár, Polgármesteri Hivatal
2010. Budapest, Neves Kor-Társ Galéria
2016. Győr, El Paso Tánc- és Rendezvényközpont
2016. Győr, Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola